Mistletoe and wine

 Sziasztok! :)

Egy karácsonyi kis one shot így októberre, mert én már most kezdek ráhangolódni egy kicsit. Már nézegetem a barátaim ajándékait :) Nem hosszú, mert csak annyi időre van nálam a laptop, míg a szüleim nincsenek itthon, szóval most csak ennyi lett, de remélem, hogy tetszeni fog. Egy kis aranyosság a Larry shippereknek :)

Nagyon jó olvasást kívánok mindenkinek!

U.i: Köszöntöm a blogomon az én nagyszerű barátnőmet, akit pár hónapja ismertem meg. Mindig tudtam, hogy ez az egész ragadós. Te sem menekülhetsz, "Tesó" :D

xoxo Lora

 

- Gyerünk, így sose leszünk készen! - hallatszódott egy éles hang az amúgy sem csendes nappaliba, ahol mindenfelé dobozok hevertek szanaszét.

- Nyugi kicsim, van időnk - nyomott Louis anyukája egy puszit a fia fejére, és ment, hogy folytassa a sütik sütését Anne-el és Lottie-val. A mézes kalács jellegzetes illata betöltötte az egész házat és kiegészült ez a fenyő aromájával is.

A kis apróságok, Louis kistesói őrült módjára szaladgáltak körbe a felnőtteket, Phoebe, Gemma és Fizzy Liam segítségével próbálták meg az égőket kicsomózni, míg Niall és Zayn Daisynek segítettek megtisztítani a gömb díszeket, amik újonnan kerültek le a padlásról. Mindenki megtalálta a helyét, ahol a legtöbbet segíthet. Szenteste napján voltak, és a fa díszítés természetesen még hátravolt. Hisz mindent a legutolsó pillanatra kell hagyni, nem igaz?

- Haver, nyugi már. Csak kezdd el felrakni a kicsomózott égőket a fára, oké? - szólt oda neki Liam, Louis pedig puffogta tette, amit mondtak.

Nem véletlen, hogy a Tomlinson és Styles család együtt ünnepelte ezt az ünnepet. Hisz Louis és Harry öt éve együtt voltak, bár harmadik éve, hogy Harry nem tölti velük a karácsonyt.

A többi fiú pedig? Ők még a gimnáziumban lettek elválaszthatatlanok, ami elvégzése után mindenki vagy továbbtanult, vagy dolgozni kezdett. Harry pedig katona lett. Gyerekkori álma volt, és mindenki tudta, hogy nem lehet lebeszélni erről.

Így nélküle ünnepelték a karácsonyt.

- Daisy, hívd fel az apádat és mondd meg neki, hogy ha nem érkezik meg tíz percen belül, fenékbe lesz billentve! - kiáltotta Jay a konyhából, mire a két ikerpár kuncogni kezdett.

Az egész nap nevetéssel és mókával telt. Este pedig hagyomány szerint az Igazából szerelem lett a nyertes, így azt nézték együtt. Egyedül a fán lévő égők világítottak és a tv, ahonnan csak áradt a szerelem és karácsony. Az egyik kanapén Niall, Liam, Louis és Zayn a legkisebb ikrekkel ült, a másikat a Tomlinson gyerkőcök foglalták el, míg a harmadikon a felnőttek helyezkedtek el Gemmával kiegészülve.

Mire a stáblista is lement, Niall már aludt Louis vállán, Zayn pedig félálomban pihent. A felnőttek közül többen is a film közepén vonultak el aludni, de a nagy része a csapatnak kibírta a végéig. Mire mindenki megzuhanyzott, már éjfél körül járt az idő. Louis a régi szobáján a srácokkal osztozott, és a hatalmas ágyon együtt aludtak el. Sosem bánták egymás közelségét, igazából a testvérei voltak egymásnak, szóval nem volt ebben semmi különleges. És mindez eleve jót tett nekik, hisz rég nem találkoztak már ilyen körben. Mindig csak futólag tudnak összefutni az egyetem és munka mellett.

Sokszor visszasírják a gimit, ahol ők voltak a "Rettegett ötös". Minden apró bajban benne voltak, de mindenki szerette őket, aki a közelükben volt. Mert remekül kiegészítették egymást. Ennyiben rejlett az egész történet.

Reggel a kicsiken kívül mindenki zombi volt. De persze mindenki tudta, hogy előbb reggeli, azután ajándékbontás. Ez volt a szabály.

A két apuka a két asztalfőn ült természetesen, mellettük a feleségek, majd sorban a gyerekek, középen meg a négy srác.

Kedélyes beszélgetések és a reggeli után pedig az elkészült sütik következtek. De persze a gyerkőcök alig tudtak megülni a seggükön! Folyton a fa felé pillantgattak, ami alatt lapultak a szatyrok és dobozok. Hamarosan a felnőttek megkegyelmeztek rajtuk és engedték, hogy a nagy csapat a nappaliba vonuljon megnézni az ajándékokat.

Mikor Jay és Anne az órára pillantott, meglepetten szívták be a levegőt.

- Megyünk és megnézzük, hogy van-e annyi süti, hogy behozzuk - szóltak, majd mentek is sietősen. 

A kicsik már tépték is a nevükre szóló ajándékokat és sikongattak, mikor meglátták, hogy mit rejtenek az ajándékok. 

Mikor elmentek játszani, a többiek intettek Louisnak, mikor amaz kérdőn nézett. 

- Mi a végén akarjuk. Nézd meg te! - noszogatták, ő pedig izgatottan bólintott, és megkereste a nevére szóló vékony borítékot. 

Hevesen dobogó szívvel nyitotta ki, majd előhúzta a levelet belőle, amin csak egy szó állt: 

Meglepetés!

Már majdnem megkérdezte, hogy melyik okos haverja ötlete volt ez a hülyeség, mikor két kar fonódott a dereka köré, és egy puha száj csókolt bele a nyakába. Bármikor felismerte volna. 

- Ugye csak szívattok - motyogta maga elé, és megfordult az ölelésben, hogy a zöld szemekbe pillantson.

Sikítani akart, hogy őszinte legyen, de egy hang nem jött ki a torkán. 

- Mégis hogy kerülsz ide? - fúrta a fejét a másik nyakába, és szorosan, nagyon szorosan ölelte a szerelmét. 

- Hát, ha te itt vagy, én miért legyek máshol? - mosolygott azzal a szokásos vigyorával, és egy pillanatra se eresztette el Louist. 

- Fogalmam sincs, hogy ki szervezte ezt meg, de Istenem, ez a legjobb karácsonyi ajándék - mormogta, de mindenki tisztán hallhatta. 

- Boldog Karácsonyt, Louis! - hajolt oda egy édes csókra a göndör hajú, és Louis még sosem csókolt vissza ilyen hevesen, ilyen szeretettel, ilyen energiával. 

- Boldog Karácsonyt neked is, Harry - suttogta vissza, miközben hallgatta a többiek boldog nevetését a szobában. A családja és barátai a lehető legjobb karácsonyt adták neki. 

És ezért mérhetetlenül hálás volt.