Nobody said it was easy

Halihó! :)
Ez a hosszabb one shot nagyon fontos nekem, és sok mondanivalója van.
Oh, és élek-halok ezért a témáért! Ziall, mert ez így volt most jó, és mert az régen volt. Ez most nem az a nagyon vidám szivárvány-vattapamacs, amit tőlem megszokhattatok. :)

Ui: Larry, igyekszek a történeteddel, de most valahogy az nem megy. De sietek, ígérem!
És Lana hazament, de a két kért történet igenis megírásra kerül, csak türelem! :)
Puszi mindenkinek, köszönök mindent! <3 p="">

xoxo Lora  

Az út a a boldogság felé igencsak nehéz; rögös, poros és sokszor járhatatlan. És ha azt hiszed, hogy a végére értél, gondold át újra. Mert rájöhetsz, hogy bár mindened megvan, még sincsen semmi fontos az életedben.

Egy díjátadóra mentek a fiúk, de nem különösebben siettek. Tudták, hogy nem kell, hisz úgy is odaérnek a vörös szőnyegre. Két fekete limuzinnal mentek; Louis és Zayn egyikben, míg a másikban Harry, Liam és Niall. 

A történetünk főhőse most Niall Horan. Az ő élete nem volt olyan, amire vágyott. Szerette, hisz énekelhetett a legjobb barátaival, volt rengeteg rajongója és egy hívás és bármelyik híres énekessel találkozhatott, ha akart. De a szerelem? Nem, az ennek a srácnak nem jött be.

Hogy miért?

Nos, meleg volt, noha ezt tudták a bandatársai is, meg természetesen a családja is. Nem ezzel volt a baj, hisz elfogadták őt, csak éppenséggel egy olyan kapcsolatban volt, amit nem akart. 

A kezdetek kicsit messzebbre nyúlnak vissza, most azzal ne is törődjünk. 

Mikor a limuzin megállt, a fiúk kiszálltak, és mikor megtalálták egymást a nagy kavarodásban, együtt indultak be a nagy kapun körülvéve a biztonságiakkal. Egy gyors interjú a vörös szőnyegen és be is indulhattak a helyszínre, ami a 2015-ös Billboard Music Awards-nak adott otthont. 

Beültek a helyükre, és várták, hogy minden elkezdődjön. Szerencsére még díjat is nyertek: Top Touring Artist és a Top Duo/Group kategóriában. De mi volt az, ami egy időre megkeserítette az életét? Harry Styles egyik hülyesége. Mind ismerjük talán a pillanatot, amikor bejelentették, hogy nyertek, és ők mentek a díjat átvenni, és mikor egymásnak gratuláltak, Harry viccből megragadta Niall férfiasságát? Igen, azzal rá is nyomta a bélyeget Niall napjaira. 

De hogy utálhatta volna ezért Niall? Hisz fogalma sem volt róla. Ahogy senkinek sem.

Egy héttel később visszatértek a megszokott kerékvágásba. A turné folytatódott. 

A nagy turnébusszal utaztak egy egész éjszakát, hogy reggel felszállva a repülőre elinduljanak a következő show felé. Onnantól kezdve a két kisbusszal mennek szétszakítva az ötösüket. 

Este hat órakor mindenki felszállt a buszra, az pedig elindulhatott rajta az öt énekesekkel, a jó fej testőrökkel, a sofőrökkel és Lou-val, a stylisttal. A többiek egy kisebb busszal mentek.

Mindenki azonnal elhelyezkedett, a srácok pedig leültek a TV-s helyiségbe játszani, vagy a telefonjukat nyomkodni. Nos, mindenki, kivéve Niall. Nem akart a fiúk közelében lenni. Nem, ezúttal nem. Most látták egymást először a díjátadó óta. Azóta pedig nagyon sok minden történt. 

Így hát lefeküdt az ágyára, ami Liam fölött volt, és a telefonjába temetkezett, igyekezve elterelni a figyelmét. 

- Niall, gyere ide hozzánk! - hallotta meg Louis izgatott hangját, de ő könnyedén felelt.

- Nem!

És annyiba hagyta, remélve, hogy ezzel békén hagyják. De ugyan már! Hamarosan öt éve, hogy konkrétan velük él. Jobban is tudhatta volna, hogy ez jön: a függönyét elhúzták, a takarót pedig lerántották róla, neki pedig le kellett mennie, hogy visszaszerezze, amit elvettek tőle: a kedvenc takaróját. 

A fiúk megdöbbenten néztek rá. Nos, igen, érthető. Napszemüveg volt rajta, és hosszú ujjú pulóver. És Május volt, nem volt éppen hideg.

- Mi van? - kérdezte kicsit sem kedvesen, és kikapta Liam kezéből a takarót azzal a céllal, hogy visszamegy az eredeti helyzetébe. De Zayn hangja megállította.

- Niall, vedd le a a napszemüveged!

- Nem - mondta, de nem fordult hátra.

- Niall... - szólalt meg Liam is figyelmeztetően, de Niall csak megrázta a fejét.

- Nem akarom. Békén lehet hagyni - vakkantotta, és indult is volna, ha Harry nem ragadja meg a karját, amire felszisszent egy nagyot.  

- Niall.

Nem volt értelme tovább rejtegetni. Levette a Ray Ban-t, és szembefordult velük. Így vált láthatóvá a bal szeme alatt lévő lila duzzanat.

- A pulóvert is - követelte Louis hozzá képest komolyan, ami már nem jelentett jót. A szőke nem nézett rájuk. Nem akart sajnálatot, nem volt rászorulva. De összeszorított fogakkal lehúzta magáról a zöldes anyagot és hanyagul eldobta.

- Örültök?!

- Niall, mi történt? - kérdezte Harry halkan, de ő is komoly volt. Az összes fiú felfogta, hogy ez most nem vicc.

- Semmi. - Nem akarta elsütni az "elestem" hazugságot, mert nyilvánvaló, hogy nem igaz. És nem magyarázná a vörös és lila, vagy már sárguló foltokat.

- Mindent elmondtál eddig nekünk. Kérlek Niall! - szólt Liam halkan, az említett pedig megadóan sóhajtott, és elindult a vörös bőrkanapék felé, és elhúzta az ajtót, mikor mindenki beért a kis helyiségbe. Leült, lábát felhúzta magához, mintha ezzel védené magát, és lassan, nagyon lassan mondani kezdte. 

- Gondolom mind emlékeztek  Camaronra - mondta, a srácok pedig bólintottak. Ő volt Niall titkos pasija hónapok óta. Az első komolyabb kapcsolata. - Nos, a kapcsolatunk nem éppen jól működik, mondhatni beteges. Minden olyan egy, másfél hónapja kezdődött. Nem viselte jól, hogy ilyen jól kijövök az emberekkel, hogy ennyi barátom van, meg persze, hogy turnén vagyok. Erőszakkossá vált. Egy ideig tudtam kezelni, meg bocsánatot is kért, de minden folytatódott utána. Egy ideje pedig folyamatosan csak és kizárólag a szexre kellek neki, amit én nem adtam meg. - Még csak el sem pirult, hogy kimondta. - Tudjátok, ha már elvesztem a szüzességem - mármint férfival -, akkor az legyen olyan emberrel, aki különleges számomra. De Camaron-t még csak nem is szeretem. Így mindenféle más dolgot csináltatott velem, de azt inkább nem részletezem - legyintett, megkímélve a srácokat és a sok borzalmas estére gondolt, ahol ki kellett elégítenie a másikat, különben kapott párat. - Ha nem tettem, akkor megvert, de úgy, hogy megbizonyosodott róla, hogy a sebeket ti majd nem látjátok. Így sose az arcom, vagy látható részem lett tele foltokkal, hanem azok, amelyeket ruha takart. - Pontosan látta a fiúk meghökkent, undorodott arcát, de hé! Ők kérdezték. És szerencsére nem szóltak bele. Ha már elkezdte, akkor fejezze is be. Bár fájtak neki ezek a dolgok, nem kerített nagy feneket ennek az egésznek. Hisz férfi, úgy gondolta, hogy meg tudja oldani.

- Aztán eljött a legutóbbi díjátadó - sóhajtott, és felnézett Harry szemeibe. - A kis akciód, Haz, majdnem ahhoz vezetett, hogy megerőszakoltak - mondta ki mindenféle érzelem nélkül, és pontosan látta a bandatársa bűntudatos arcát. Nem azért mondta, hogy bűntudatot keltsen benne vagy hasonló, csak mint egyszerű tényt közölte ezt. - Mikor hazaértem, számon kért. Majd hívta pár barátját, hogy lefogjanak, amíg ő megerőszakol. Igen, tudom. Borzalmas. De hála az égnek, Zayn, aznap este, mikor felhívtál, muszáj volt felvennem, és ezt ő is tudta. Mert ha nem veszem fel, azt hiszed, hogy valami baj van. Így hát amíg veled beszéltem sikerült meglépnem, és hotelekben aludtam három napig. Majd egy ismerősömnél. De muszáj volt hazamennem összepakolni a turnéra, így tegnap már otthon aludtam. Ez annak az estének a bizonyítéka - mutatott a szeme alatt lévő sebre, majd a karján lévő kéznyomokra, amik az erős szorításnak az eredményei. - Szóval ennyi lenne, most már elmehetek? - nézett fel nyugodtan, ami nyilván felmérgesítette a srácokat.
- Mégis hogy vagy képes ilyen nyugodt lenni? Szakíts vele! - mondta Liam, mire Niall szárazon felnevetett.
- Szerinted nem próbáltam? Liam, nem engedi. Megfenyegetett. Azt mondta, hogy mindenkinek elmondja, hogy meleg vagyok, ha elmerem hagyni. Nos, a karrierem határozottan fontosabb - vont vállat egyszerűen. És ha ez azzal jár, hogy sose tudja meg, milyen szeretve lenni, akkor legyen. De hadd énekeljen, ez fontos neki.
- Mint a testi épséged? Hogy fogsz így fellépni? Vagy valami? - kérdezte Harry idegesen. Nem Niallra volt dühös, dehogy is! Hanem arra a faszra, aki Niallt bántja. Persze az összes srác így volt ezzel, de pontosan tudták, hogy Niall már nem az volt, aki régen. Nem szorult annyi szeretgetésre, más csak a saját útját járta. Ő is felnőtt.
- Esküszöm, hogy kiverem a szart is belőle - szorította Zayn ökölbe a kezét, ahogy sziszegte a szavakat.
- Ő meg belőlem akkor - vont Niall vállat, mire Zayn lenyugodva egy puszit nyomott a szőke homlokára, és elvonult. A srácok megölelték őt, és szintén leléptek.
Valami nem stimmelt. A bandatársai nem lépnének túl ezen ilyen könnyen. Vagy mégis?
Egy sóhajtással annyiba hagyta a dolgot. Nem tudhatta, hogy a legjobb barátai már rajta vannak az ügyön, hogy mindennek véget vessenek.

Nos, igen. Négyük közül Zayn és Harry volt az, aki kiállt volna, hogy megverjék a kis seggarcot, míg Louis szavakkal bántaná, Liam pedig igazából mindkettőt szívesen megtenné, de inkább Niall mellett maradna. Mégis Zayn volt az, aki a legvédelmezőbb volt. Ezt a fanok is tudták, ezzel mindenki tisztában volt. És ha ez azt jelenti, hogy pár telefon, és elérik, hogy a szarházi a börtönbe kerüljön sok-sok évre, akkor igen, ők mind nagyon törődnek Niall jólétéért. De Paul volt az, aki megmondta végül a szőkének, hogy mi a helyzet.
- Ni, ide figyelj. Senki nem tud semmit, a médiának fogalma sincs, mindent csendben intéztünk. De Cameron nem fog többet zaklatni téged, és nagyon sok időre fog a börtönben lenni - állt oda elé az egyik koncertjük után, mikor indultak ki a standionból.  Niall viszont ledermedt, és sokkosan meredt rá.
- Hogy mi van?! - Ki volt akadva. Értetlen volt és ez felidegesítette.
- Zaynnek köszönd, mindent megtett, hogy megszabadulj tőle. Tudod, kölyök, a srácok és én is nagyon törődünk veled és szeretünk. Szóval ez nem kéne, hogy meglepjen - mosolygott, Niall pedig hosszú ideje most először megkönnyebbült volt. Megölelte a már lassan apjává avanzsáló férfit és felszállt ő is a buszra, amiben rajta kívül még Louis utazott.
Szinte azonnal írt egy üzenetet a többieknek. Hogy könnyebb legyen, a közös kis csoportjukba írt, így egy üzenettel letudhatta az egészet.

Niall: Köszönöm srácok, hogy ennyi mindent tettetek értem. Cameron nem fog többet zaklatni. :)

Liam: Megérdemled, Nialler. Tudod, hogy nem hagyunk hátra senkit! Ez a mottó, emlékszel?

Louis: Ja, Liamnek igaza van. Király vagy, haver, most már boldog is lehetnél. Várj, két pillanat és megölellek ;)

A szőke hangosan kezdett nevetni, mikor Louis ráugrott. Már nem fájtak a sebek, elég ideje voltak már úton, így bár még látszódik, de nem fáj már. 

Harry: Ne már! Mi nem ölelhetjük meg! :'(

Liam: Lou, hagyj belőle nekünk is!

Zayn: Örülök, hogy boldog vagy, Ni.

Niall: Az még messze van, de köszönöm :) 

*1 hónappal később*

Lassan döntötték neki a falnak és kapott egy egyszerű, ám mégis lassú puszit az ajkaira, hogy aztán a másik elhúzódjon, hogy megnézze, mit reagál rá a szőke. De semmi negatív visszajelzés nem érkezett, így természetesen hajolt oda hozzá, hogy egy teljes, normális csókban részesítse. Mindkettejük számára egy gyomorbizsergető érzéssel járt mindez; nem voltak pillangók vagy tűzijáték. Csak az érzés, miszerint mindez helyes.
- Zayn, nem kell ezt csinálnod - húzta egy kicsit hátra a fejét, míg a fal engedte neki, de csak mosolyogni látta a másik srácot.
- Azért csókollak meg, mert én így szeretném, nem más miatt. Szóval kérlek, engedd, hogy befejezzem, amit elkezdtem - mosolygott, Niallnek viszont nyelnie kellett egyet, annyira kiszáradt ettől. Persze, mindig tudta, hogy Zayn jól néz ki, de most a másik sármja rajta robbant. Ez egészen más volt így.
Így mikor megérezte ismét azokat az ajkakat, nem ellenkezett. Hamar megérezte Zayn nyelvét az alsó ajkán végigsimítani, ő pedig az utolsó akadályt is eltüntette, így a két nyelv táncot járhatott egymással. Niall Zayn hajába túrt, míg őt a derekánál fogva húzta őt közel a bandatársa.
Rosszul kellett volna éreznie magát, amiért ezt teszi, de minden olyan könnyed volt és egyszerű, hogy nem húzódott el.
Hagyta, hogy magával ragadja ez az egész.
- Túl sokáig bántak veled rosszul. Mit szólnál, ha esetleg ez megváltozna? - kérdezte az ajkaira suttogva a szavait, kissé talán félt is - Niall legalábbis úgy vélte.
- Határozottan nem lenne ellenemre - mosolyodott el, Zayn pedig megkönnyebbülten sóhajtott.
- Jó - adott egy óvatos, gyengéd csókot neki, érezve, hogy végre minden rendben.

Mert le kell zárnunk a múltat, ha tovább akarunk lépni, és igen, néha kockáztatni is kell. De végül csak átjutunk minden akadályon azon az úton, és oda kerülünk, ahol lenni kell, nem igaz? Ám ne álljunk meg az első akadálynál, ami elénk kerül! Hisz senki sem mondta, hogy könnyű lesz, igaz?