So proud! +18

Drága Amanda!
Borzalmasan szégyellem magam. Öt hónapja kértél tőlem egy történetet és én most írtam meg. Ne haragudj. De itt egy Ziam +18, amit szívből írtam neked, tényleg ne haragudj, hogy ennyit kellett várnod rá! Hosszabb lett, hátha ez kárpótol.
Figyelem, trágár szavakat is tartalmaz a történet!
Nagyon jó olvasást, egyszerűen imádtam írni.
Ahogy titeket is imádlak.
U.i: Gyorsan feldobom ma, mert holnap nagy nap lesz! Még a héten megtudjátok, hogy miért....:3

xoxo Lora 

- Gratulálunk!

- Minden elismerésem!

- Wow, Liam, gratulációm!

Ezek hangoztak el leginkább aznap, mikor Liam életének egy szakasza lezárult mögötte. Nagy lépés volt ez, és büszke kellett hogy legyen. De hiába is az öröm, mikor tudta, hogy az az életszakasz sok mindent magával tart. Ezzel, hogy elvégezte a középiskolát, az élet kiszakította őt a megszokottból, a jól ismertből, és most belerántja őt a homályos, bizonytalan jövőbe. Ő nem akart elballagni. Nem akarta, hogy mindaz, amit átélt, amit tapasztalt a négy év alatt most elvesszen. De mindeközben bizakodott is. Várakozással tekintett előre, de nem tudta mi vár rá. De az élete előző része nem szakadt el tőle teljesen - pillantott a combján pihenő kézre, ami lusta mozdulatokkal simogatta, jelezte ott létét. Egy apró, de boldog sóhajjal az ő kezét a másikra helyezte, és azok összefonódtak az asztal oltalma alatt. 

A szabad ég alatt készült el a finom ebéd, és az egész család kint ült a hosszú megterített asztal köré Liam ballagását ünnepelve. Egyedül egy valaki nem volt családtag, de Liam felé pillantva remélte, hogy ez nem sokáig lesz így. A kis unokaöcsik és unokahúgok fel-alá szaladgáltak várva a felszolgálást, a nagyszülők beszélgettek az unokáikkal, Liam pedig két unokatestvére és a keresztapja társaságát élvezte - mellette a barátjával. A közeli családján kívül egyelőre még nem tudta senki. De ismerve az anyukáját, még ma megtudja a nagy család. Oldalra pillantva pár hosszú másodpercig tanulmányozta a markáns állat, a hosszú szempillákat, a karamelles árnyalatú bőrt. Hiába volt a szerelme tele hibákkal, az ő szemében más volt. 

- Nem szép dolog bámulni, Liam. - mondta halkan, de nem nézett rá.

- Nem az én hibám, hogy ilyen jól nézel ki, Zayn - felelte rögtön a világos hajú, mire a sötét hajú végre ránézett egy apró kis kuncogás kíséretében. 

- Ne mondj ilyeneket! Ez a nap most rólad szól - mosolygott, és Liam pontosan látta, hogy Zayn már hajolna is, hogy megcsókolja, de realizálta, hogy nem alkalmas az alkalom, így a fiatalabb megszorította az összekulcsolt ujjaikat, és elfordult, hogy beszélgetésbe kezdjen az öt évvel idősebb unokatestvérével. 

Zayn pedig mosolyogva tűrte, hogy a három éves kislány, Liam unokahúga az ölébe másszon, és elhelyezkedjen, élvezve, hogy Zayn szabad keze szorosan tartja, nehogy leessen. Valamiért imádták ők a rokonok. Akár a kicsik, akár a nagyok. 

Ő tavaly már végigjárta ezt, most azon az egyetemen tanul, ahova Liamet is felvették - szerencsére. Nem volt saját lakása, még várt vele, míg munkája is lesz. De nem bánta, mert elég jó volt így is az élete.
- Készen van! - hallották meg Karen, Liam anyukája izgatott hangját, ahogy leemelte a tűzről Geoff segítségével az elkészült ebédet. A kicsik izgatottan lehuppantak a helyükre, kivéve egyet, aki még csak most ébredezett Zayn ölében.
- Sasha, gyere ide, hagyd Zaynt enni! - hívta az anyukája, hogy belerakja a székébe, de a kicsilány nem így gondolta. Nyöszörögve fonta a kis karjait Zayn nyaka köré, és fúrta a fejét a nyakába.
- Semmi gond, maradhat - mosolygott az "áldozat", Liam pedig szeretettel nézte a jelenetet. A két testvére mellette ült a bal oldalán, de kénytelen volt elengedni Zayn kezét, hogy enni tudjanak. Remek hangulat uralkodott az egész társaságon, jókedvű beszélgetés, egymás játékos ugratása, csendes diskurálás - egészen addig, míg az asztal másik felén Karen mosolyogva felállt. Liam tudta, hogy ha ő beszélni kezd, szem nem marad szárazon. Mindenki kíváncsian figyelte, még a kicsik is csöndben, érdeklődéssel figyelték.
- Liam, kicsim, csak gratulálni szeretnék neked. Nagyon büszke vagyok rád, tudod? Mindent megtettél, és végül kitűnő eredménnyel zártad a középiskolát. Tudjuk, hogy remekül helyt fogsz állni az életben, és éppen ezért, szeretnénk odaadni neked valamit - mosolyodott el, Liamnek pedig hevesen megdobbant a szíve. - Tőlünk okkal nem kaptad meg az ajándékodat. De most szeretnénk odaadni. - Ezzel pedig előhúzott egy kis dobozkát, és odasétálva Liamhez átnyújtotta neki. Adott neki két nagy puszit és szoros ölelésbe vonta.
A barna szemű izgatottan nyitotta ki az ajándékát, és elképedve, értetlenül nézett fel.
- Egy kulcs?
- Az új házatokhoz, amit apád és én vettünk neked és Zaynnek. Ideje, hogy egy közös házatok legyen  mosolygott Karen szeretettel, mire Liam olyan gyorsan pattant fel, hogy a széke hátrazuhant, de nem érdekelte, csak szorosan megölelte az anyukáját, majd az apukáját is. A többi rokonok nem igazán értették, hogy Zaynnek mi köze van ehhez, de biztosak voltak benne, hogy meglesz a magyarázat rá. Zayn pedig? Hihetetlenül értékelte a gesztust. Egy közös ház Liammel? Hihetetlen...
- Köszönöm - hallotta meg szerelme hangját, ahogy elhúzódik. Az ebéd folytatódott ugyanúgy, kellemes beszélgetésekkel, de Liam nem bírta tovább.
- 2 perc múlva találkozzunk a szobámban! Kérlek - mondta, majd elnézést kérve felállt, és bement a házba. Zayn zavartan gondolkozott, hogy mit akarhat tőle Liam, de tette, amit kért. Hát persze, hogy tette. Felállt, de nem igazán törődtek vele, egyedül a kis Sasha, akinek nem tetszett, hogy a széke hirtelen mozgolódni akar. De elfogadta a sorsát, és elszaladt játszani a többi gyerekkel. Zayn pedig a jól ismert úton felment a lépcsőn az emeletre, ahol Liam birodalma található.
- Mi a baj, Liam? - nyitott be, de semmi válasz, helyette Liam izmos teste, amivel az ajtónak passzírozza egy tompa koppanással. Türelmetlenül hajol Zayn felé, hogy egy teljes csókot kapjon, az áldozata pedig Liam csípőjénél talál fogást, és kapaszkodót.
- Mit csinálsz, Li? - kérdezte, mikor a másik  elvált levegőért.
- Akarlak, Zayn! Most! - mondta, és azon nyomban Zayn nyakára tapadt. Akinek bizony nem kerülte el a figyelmét Liam igencsak éber vágya odalent. Meg a csípőjét sem. Megfordította a helyzetüket, hogy ne ő legyen nekinyomva az ajtónak, és Liam kezét a feje fölé fogva hajolt a másikhoz nagyon közel. Szinte egy lap se fért volna el köztük, a sötét hajú pedig figyelte a másik vágytól ködös tekintetét és a szapora légzéseit.
Túl hívogatóak voltak azok a rózsaszín ajkak, hogy ellenálljon. Rájuk tapadt, tépte, de a józan esze megállította mielőtt túl messzire ment volna.
- Liam, erre nincs időnk. Majd este, nálunk - ígérte, de Liam azonnal el is hessegette.
- Akarlak! A problémám odalent igencsak méretes - nézett jelentőségesen, Zayn pedig csak szórakozottan sóhajtott, de elengedte a másik kezeit, és inkább a teste mellett támaszkodott a falnak.
- Legyen, kezelésbe veszlek. De ma este ne várd, hogy visszafogjam magam, amiért most csak te elégülsz ki - mondta egészen közelről, kicsit megijesztve Liamet ezzel az ígérettel, de oh, istenek! Kibaszottul várta.
- Csak csináld már! - szűrte a fogai között, Zayn pedig nem is vesztegetett több időt. Kigombolta párja farmerét, és benyúlva a boxer alá kezelésbe vette a problémát, míg ajkaival már Liam nyakán hagyott jelzést, miszerint csakis az övé. Oh, hogy mennyire fog ez látszani, mikor kimennek! De hát Liam akarta...
Ő hátradöntötte a fejét a falnak, és előrébb lökte a csípőjét, nyögve, ahogy Zayn keze tapasztaltan, tökéletesen fogta marokra a férfiasságát, és húzogatta a bőrt rajta. Nem kellett túl sok, hogy elsüljön. A látvány, ahogy Zayn beharapja az alsó ajkát, ahogy a saját csípője ösztönösen előrenyomul, Liam alhasához, alapból felér számára egy orgazmussal. Zayn nevét nyögve ment el, egyenesen Zayn kezébe, így míg ő kezet mosott, addig ő maga átöltözött. Majd csak kitalál valamit, ha kérdezik.
- Köszönöm, Z - lépdelt oda egy csókért, amit Zayn egy dögös mosollyal természetesen megadott neki. Mielőtt azonban még kimentek volna, az idősebbik átfonta a karjait a párja derekán, és magához húzva szorosan megölelte. Liam boldogan nyugtatta az állát Zayn vállán, aki élvezettel szívta be szerelme különleges illatát. Igen, imádta, ha szeretkeztek, vagy épp kicsit durvábban is csinálták, de ezeket a pillanatokat viszont a kedvenceinek mondhatta. Mikor csak ők ketten, egymást ölelve élvezték a másik társaságát. Az apró ölelések és érintések mindent elmondtak a szavak helyett.
- Na, ideje visszamenni, elég lesz már! - csapta meg Liam játékosan a hollóhajú karját, aki csak egy egyszerű, halvány mosollyal ellopott még egy csókot a másik ajkairól, majd meglökte, hogy akkor induljon a saját partijára.
Mire visszaértek, már mindenki tudott a kapcsolatukról. A legtöbben kedvesen, szeretettel nézték őket, persze akadt, akinek szúrta a szemét egy két férfi közt zajló kapcsolat, nem rendeztek jelenetet.
Este kilenc óra körül már minden vendég úton volt hazafelé, így a vendéglátók nyugodtak dőlhettek volna hátra, de persze ez nem volt ilyen egyszerű. A takarítás hátravolt.
- Hagyd csak, kicsim, elintézzük ezt apáddal és a testvéreiddel - mondta mosolyogva Karen, Liam pedig alig akart hinni neki.
- Imádlak, anya! Köszönöm! - ölelte meg szorosan.
- Na, szaladj már! De mondd meg Zaynnek, hogy holnap legkésőbb délben itthon kell lenned! - kacsintott, Liam viszont már szaladt is, hogy beülve a kocsijába Zaynék háza felé tartson.
Csöngetett, Zayn pedig már be is húzta őt a házba, hogy egy heves, fűtött csókkal köszöntse.
- Anyáék már elmentek. Ez az én ajándékom neked - vezette fel a hálószobába, ahol néhány illatos gyertya égett, de szerencsére nem volt semmi sem túlzás. Mondjuk, Zayn nem volt olyan.
- Gratulálok, kicsim - húzta egy ölelésbe Liamet, és nem is tervezte elengedni őt egy ideig. - Büszke vagyok rád.
- Köszönöm.
A kellemes ölelést megfűszerezte egy lágy csók, ami nem sokáig maradt olyan visszafogott, és olyan gyengéd. Mind a ketten érezték, hogy itt bizony sokkal több lesz, mint egy csók. Vágytól lett teljes a levegő, a szükség feszítette őket. Akarták ezt.
Zaynnek most nem volt türelme lassú köröket futni, ezért gyors, és határozott mozdulatokkal tépkedték le a ruhát egymásról, és az idősebb nem is teketóriázott, már szívta is a másik érzékeny pontját a nyakán. Liam csak sóhajtozni tudott. Minden, amit Zaynt csinált felizgatta, és kielégültséggel töltötte el, pedig a keze csak a csípőjén körözött, a nyelve pedig a bal mellbimbóját becézgette. Liam keze a hajába túrt tönkretéve azt, de mindenki fittyet hányt rá igazából. Sokkal fontosabb volt, hogy Zayn nem tökölve többet végre szájába vette végre őt, és a nyelve körkörös mozdulatokkal repítse őt fel az egekbe.
- Oh, basszus Zayn - nyögte megszorítva a haját, mire az említett egy gonosz mosollyal elhúzódott.
- Ne hidd azt, hogy engedem, hogy idő előtt elsülj - nyomott egy csókot a másik szájára, és az asztaláról leemelte az óvszert, meg egy kis síkosítót, hogy minden tökéletes legyen.
Direkt lassan, nagy óvatossággal készítette elő, nem törődve Liam könyörgésével.
- Zayn, bassz már meg végre!
Oh, arra még várhatsz, Liam... - futott át az agyán, és az ujjait kezdte el mozgatni, hogy felkészítse a másikat a méretére.
De megkegyelmezett. Egy határozott mozdulattal lökte át magát a záróizmokon, és összefonva az ujjait a Liam ujjaival mély lökésekkel nyögött. Élvezettel figyelte Liam arcát, ahogy eltalálta a prosztatáját, és egy, kettő, majd három lökés után érezte, hogy nem kell sok már a másiknak.
Éppen ezért nyögött fel kétségbeesetten, mikor Zayn megállt.
- Nem, Liam, nem fogsz előttem elmenni! - mondta szigorúan, és kezdett el sokkal gyorsabb tempóban mozogni, míg a párja csak nyüszített alatta.
- Kérlek! - Liam hangja teljesen más volt. Sokkal magasabb, Zayn pedig imádta, hogy ilyen hatással van rá.
- Nem, előbb én! - Ezzel pedig megváltoztatta egy kicsit a szöget, és úgy hatolt be újra, egy kiáltást váltva ki Liamből. Mikor érezte, hogy mindjárt elmegy, gyors csókot adott Liamnek, és a szájába nyögve élvezett el.
- Gyerünk, kicsim, élvezz! - suttogta, érezve, hogy egy izzadságcsepp vonul le csendben a halántékán. A szerelme felordítva ment el, beterítve ezzel mindkettejüket, és hosszú ideig rángott még a heves orgazmustól.
- Zaayn... - nyöszörögte, mikor visszatért a földre, a sötét hajú pedig beborította apró puszikkal Liam arcát, majd megállapodott a szájánál.
- Tetszett, édes?
- Sose volt még ilyen jó - lehelte fáradtan, Zayn pedig kuncogva megtörölte mind a kettejüket és kidobta a használt óvszert. Odafeküdt Liamhez, aki azonnal köré fonta a karjait, és nem is eresztette.
- Csak várd ki, milyen lesz az új házunkban, Z - motyogta félálomban Liam, mire egy apró csók a feje búbjára volt a válasz.
- Alig várom!