Shining Stars

Sziasztok! :) Ez is régebben íródott, az egyik barátnőm ötletére, de egyáltalán nem hosszú, egy oldal nincs, hiszen füzetben írtam, méghozzá egy biológia órán, de az mellékes :) :D Itt legfőképp az érzelmeken van a hangsúly. Remélem, tetszeni fog!
U.i: Tulajdonképpen történetnek se igazán nevezném, olyannyira rövid, maradjunk annál, hogy szösszenet :)

xoxo Lora      

- Gyönyörű az éjszaka – suttogta Harry egy pléden fekve, miközben a párja és az ő összekulcsolt ujjaival játszott. Épp most szöktek le a hotelből a tengerpartra, ahol a hold fénye gyönyörűen csillant meg a tenger vizén.  Örült, hogy végre egyedül lehetett szerelmével, hisz alig volt alkalmuk akár csak egy- egy csókot váltani, mert minden lépésüket árgus szemekkel figyelték. Félreértés ne essék, ők igazán szerették a munkájukat, örültek, hogy ilyen életük lehet, de szerették volna, ha több lehetőségük lenne a párjukkal tölteni az időt.

- Igen, tökéletes – érkezett a válasz a másiktól, aki a hátán feküdt, s egyszerűen csak élvezte a másik közelségét.

- Hiányoztál már, Ni – mondta halkan, elpirulva Harry, mire Niall felült, s kedvesen felemelte a másik fejét, hogy kék íriszeit a zöld csodákba mélyessze. Minden olyan szép volt, egyikük se akarta feleslegesen megtörni a természet csendjét.

- Te is nekem. De mindketten tudjuk, hogy szükséges ennyi távollét, még akkor is, ha minden nap látjuk egymást – mondta halkan az ír fiú. – Ám a turné után legalább több időnk lesz egymásra, és mindent bepótolunk – suttogta ráhajolva a másik ajkára. – Ígérem – mondta, s végre birtokba vette ajkait, s egyből elmélyítette a csókot. Mikor a tüdejük levegőért kiáltott, elváltak, s mélyen egymás szemébe néztek. Harry fejében megfordult, hogy szerelme szeme, akár a legfényesebb csillag az égen, úgy ragyog. Mérhetetlenül szerette az előtte ülőt, nem tudta volna elképzelni nélküle az életét.

- Szeretlek, ugye tudod? – kérdezte halványan mosolyogva, mire Niall is elmosolyodott.

- Én is szeretlek, Harry. És örülök, hogy mellettem vagy – vallotta be, s kedvesen pillantott a másikra, miközben az ujjaikat újból összefonta. Harry a szabad kezével megsimította a másik arcát, aki lehunyt szemmel élvezte a gyengéd érintést.

- Mit gondolsz, ez meddig fog tartani? – rebbentek meg a pillái, majd feltárták azok a mélykék szemét.

- Ha rajtam múlik, örökké – mosolyodott el Harry a másik apró bizonytalanságán, s közelebb húzta magához a szőkét.

- Sose fog véget érni – erősítette meg a másik szavait, s egyben magát is bólintva Niall, s Harryhez hajolt, hogy egy újabb, édesebb csókban forrjanak össze.