2014. február 24.

Birthday Surprise

Sziasztok! Itt az első történet, remélem elnyeri a tetszéseteket. A történetek a jobb oldalon rendszerezve lesznek, lehet majd válogatni. Ha kész leszek egy történettel, egyből felrakom, de sietni fogok mindig, legkésőbb két-három naponta biztos jelentkezem.
És mindenekfelett nagyon meg szeretném köszönni Zsoo-nak, amiért mindenben segített, hisz nélküle valószínűleg sehol se lennék. Tehát nagyon köszönök mindent, és neked és mindenkinek jó olvasást!

xoxo Loraa *-*

Harry már nagyon várta a születésnapját. Ebben az évben a fiúkkal ünnepli azt pont a születése napján, aztán megy haza a családjához. Tudta, hogy a fiúk már szervezik a bulit, miközben azt hiszik, hogy ő nem tud semmiről, de nem akarta őket megbántani, így úgy tett, mintha semmiről se tudna. Nem volt ötlete, hogy kik lettek meghívva, nem tudta a dátumot se, abban viszont biztos volt, hogy életének legjobb születésnapja lesz ez, a 20.
- Hazza! – kiáltott fel a szent napon Niall elnyújtva a „z” betűt a névben, mire Harry csak szórakozottan megforgatta a szemét.
- Mit szeretnél? – ment a szőke szobájához, s bekukkantott.
- Vigyél el enni, én olyan éhes vagyok! – szólt fájdalmasan.
- Van két kicsi lábad, használd is őket – javasolta az ünnepelt.
- De Harry, nekem szükségem van rád. Autóval hamarabb megjárjuk, és amúgy is, régen voltunk valahol csak ketten – biggyesztette le az ajkát, aminek Harry nem tudott ellenállni.
- Gyere – sóhajtott fel szem forgatva, s megfordulva indult is volna el, mikor egy boldog sikkantást hallott meg Nialltől, majd két kart érzett meg a derekára fonódni.
- Köszönöm szépen – hallotta meg a fülénél az oly’ kedvelt hangot, mitől alig érezhetően megremegett. Személy szerint a legjobb ajándéknak Niallt mondta volna, akibe lassan már hónapok óta bele volt esve, és nagyon idegesítette ez az egész helyzet. Gyorsan felvette a kulcsát és a telefonját, a zsebébe csúsztatta, s egy „elmentünk!” kiáltással már ott sem voltak.
- Egy angyal vagy – vigyorgott rá Niall, mikor a Nando’s- ban falatozott jóízűen. Harry inkább úgy gondolta, hogy épp a szőke olyan, mint egy angyal, de nem tette szóvá, hisz az furán vette volna ki magát.
- Elmegyünk sétálni a parkba? – pillantott rá nagy, kérlelő gyönyörű szemekkel Niall, miután kiléptek a kedvenc étterméből.
- Miért ne? – vont vállat, s elindult a parkba, oldalán a szerelmével, aki csak egyszerű barátként tekintett rá.
- Olyan jó most veled lenni – mondta mosolyogva Niall, kissé összébb húzva magán a kabátot, hisz így télen nem igazán volt meleg.

- Hát, ezt örömmel hallom – engedett meg magának egy mosolyt Harry is. – Te mondtad, hogy mostanában nem igazán voltunk együtt sehol, de most legalább pótoljuk – vont vállat lazán, s a bal kezét a zsebébe dugta.
- Bakker, el is felejtettem! – kiáltott fel pár pillanat után a homlokára csapva Niall, mire a barna hajú értetlenül nézett rá. – Boldog Szülinapot! – kiáltott fel, s szorosan megölelte a meglepődött fiút.
- Hát… köszönöm – vigyorodott el, majd elhúzódott. Tovább indultak a parkban, s Harry egy meleg kezet érzett meg a sajátjánál, ami a hűvös levegőben inkább forrónak hatott. Ujjak fonódtak az övéire, megnyugvást hozva, kellemes érzéseket keltve. Meglepetten pillantott a kezükre, majd fel, Niall arcára. Az nem mutatott mást, mint általában: csak egy mosolyt. Mikor túltette magát a döbbenetén, óvatosan megszorította a másik kezét, hogy az ne engedje el, s így járták körbe a gyönyörű, hófödte tájat: kézen fogva, egymás mellett. Harry úgy volt vele, hogy számára ez a legjobb születésnap, még ha csak egy ártatlan kézfogásról is volt csak szó. Neki ez is sokat jelentett. Lassan visszamentek a kocsihoz, ahol el kellett engednie a másik kezét, ha vezetni akart. Szerencsére nem volt hosszú az út, így hamar visszaértek a házhoz. Niall rámosolygott, mielőtt beléptek volna, s miután az ajtó becsukódott, a fények felvillantak, s mindenki együtt kiáltott fel:

- Boldog Születésnapot, Harry! - Mindenki ott volt, aki számított. Barátok a gyerekkorából, kedves, híres ismerősök, Simon, Paul, Ed… mindenki, akit ő fontosnak tart.
- Szent Ég! – pillantott hitetlenül a számára kedves emberekre. Tényleg hihetetlenül meg volt lepődve. Mindenki egy emberként indult el felé, hogy megölelgesse, Harry pedig próbálta mindenkinek megköszönni a kedves szavakat. Eközben a bandában játszó fiúk hátrébb vonultak, s ők onnan várták ki a sorukat. Mikor mindenki mondott pár jókívánságot az ünnepeltnek, a zene beindult, a kaják kikerültek a pultokra/ asztalokra, és a buli megkezdődött. Olyan 10 perccel később közös megegyezés alapján viszont elkezdték az ajándékozást. Harry elképesztően meg volt hatva. Nem kapott semmi haszontalan dolgot, csak amikre szüksége volt. Alig győzte megköszönni a sok embernek, de még így túl kevésnek találta a sok- sok köszönömöt. Nagyon meghatotta, hogy a fiúk mindezt ilyen gondosan hozták össze. Ők a sort zárták, ők akkor adták át az ajándékukat.
- Hát, remélem, örülni fogsz neki – adta át Louis vigyorogva a csomagot, s a szuszt is kiölelte a barátjából.
- Köszönöm, tényleg – hatódott meg, ahogy engedve a kíváncsiságának megnézte mit rejt az ajándék.
- Próbáltam a banda legjobb pillanatait iderakni, amik sokat jelentenek nekünk. Remélem, sikerült, és örülsz neki – mosolygott kicsit lenyugodva, lesve minden reakcióját a göndörnek.
- Loui, említettem már, hogy imádlak? – pillantott fel már majdnem könnyes szemekkel. Erre csak mind felnevettek, és észre se vették, hogy milyen tömeg gyűlt köréjük, hogy megnézzék ezt a jelenetet.
- Akkor most én jövök – lépett elő Liam, és ő is odanyújtotta a zöld szeműnek az ő ajándékát.  Az ő csomagja 5 db pólót rejtett.
- Jesszusom! – nevetett fel hangosan a legfiatalabb, amint kihúzta a zacskóból az első pólót. Ketten voltak rajta Zaynnel, mind a ketten elképesztően bolondos fejet vágtak. A következő képen Louival volt, épp egy koncert után aludtak, és a fiúk úgy döntöttek, hogy kipingálják őket, így bajusszal, szemüveggel és tejszínhabbal lett ellőve a fotó. Harry hangosan felnevetett, mikor visszaemlékezett arra a napra. A következő kép, ami már a harmadik pólót díszítette, Liammel készült egy dedikáláson, mikor épp Niall miatt nevettek, aki szegény olyan fáradt volt, hogy véletlen Louis nevét írta a sajátja helyett. Az emlékekre minden bandatag felnevetett, és Paul is csak mosolygott, hisz ő is ott volt, ő is tisztán emlékezett. Az utolsó előtti pólón a banda volt, mikor egy nagyon jól sikerült koncert után egy nagy csoportos ölelésbe vonták egymást. Sejtette, hogy az utolsó póló őt és Niallt fogja rejteni, így mosolyogva húzta ki a zacskóból, s nézte meg. Amit látott, így hirtelen túl sok volt neki. A kép az egyik szabadnapjukon készült, mikor kint bohóckodtak a medencében, lenyomkodták egymást a víz alá, és teljesen elvoltak. Aki fotózta, épp azt a pillanatot kapta el, mikor Harry épp megsértődött Zaynre, amiért az nem adta neki a gumikacsát, Niall pedig vigasztalóan magához ölelte őt, ő pedig a fejét Niall nyakába temette. Jól megragadott kép volt, látszódott Niall arcán a mosoly, ahogy Harryt ölelte.
- Mindjárt elpirulok – nevetett fel, s az összes pólót visszapakolta a helyére. – Köszönöm Liam, hihetetlenül örülök neki – mondta őszintén, az pedig csak mosolyogva legyintett. Eközben Zayn és Niall harcolni kezdett, hogy ki legyen a következő, de végül Zayn nyert.
- Itt is az enyém – villantott egy győzedelmes vigyort, és figyelte Hazz reakcióját.
- Zayn, te mindig tudod, hogy mire van szükségem – pillantott fel meghatottan, ahogy meglátta az alsónadrágot, a zoknit és a két farmert a csomagban.
- Tökéletes vagyok – vigyorodott el, mire a banda egy emberként kiáltott fel: „PER-FECT”
- Jöhetnék végre én is? – kérdezte Niall felháborodottan, mire nagyjából mindenki lenyugodott. – Akkor itt az én ajándékom is… Boldog Szülinapot, Hazz! – mosolygott, Harry pedig elérzékenyülve köszönte meg. Kíváncsian nyitotta ki az ajándékát, és meglepődve vette észre, hogy csak egy CD és egy pár lap van benne. Érdeklődve pillantott fel, mire Niall rögtön el is kezdte magyarázni.
- Hát… kissé megerőltettem magam, mert úgy döntöttem, hogy az én ajándékom valami olyan lesz, ami örökre szól… és hát írtam egy dalt. A CD-n rajta van, felvettem, ahogy éneklem, a lapon pedig a szöveg van – vont vállat, mintha semmiség lenne az egész, de mindenki tudta a szobában, hogy ez hatalmas gesztus a szőke részéről.
- Büszke vagyok rád, Niall – törte meg a csendet Ed, mire mindenkiből kitört a nevetés, Harry pedig odament Niallhoz, és egyszerűen csak megölelte. Az szinte rögtön a másik dereka köré fonta a karjait, ezzel közelebb húzva magához, ezt pedig a barna hajú cseppet se bánta.
- Köszönöm, Niall, ez nagyon sokat jelent nekem – suttogta, hogy csak a szőke hallja meg, mire ő csak megkönnyebbülten elmosolyodott.
A buli folytatódott tovább, és mikor Harry úgy érezte, hogy kicsit pihennie kell, felment a szobájába, hogy felfrissüljön. Nagy meglepődésére ott találta a szöszi barátját.
- Hát te mit csinálsz itt? – kérdezte.
- Mindenhol voltak, én pedig csak gondolkozni szerettem volna – magyarázta el sietve.
- Nyugodtan maradj csak – vont vállat, és beljebb ment. Az ajtót bezárta, mert biztos volt benne, hogy valaki rájuk nyitna, azt pedig nem akarta. Most csak nyugit akart.
- Nagyon örülök egyébként az ajándéknak. Elolvastam a szöveget, majdnem elsírtam magam – vallotta be halkan, mire Niall elmosolyodott.
- Hát, örülök, hogy tetszik. Egyébként mindent megkaptál, amit szerettél volna? – kérdezte kíváncsian a szöszi, s kicsit közelebb ment.
- Hát… nem egészen – mosolyodott el. – De így is minden tökéletes volt – tette még hozzá gyorsan. Meglepetten figyelte, ahogy Niall egyre közelebb lépdel, és kíváncsian várt magyarázatot.
- Nagyon megharagudnál, ha most megcsókolnálak? Csak mert erősen hajlok eme cselekedet felé – suttogta, míg végül ráhajolva a göndör hajú ajkára lágy, érzelmes csókban forrtak össze. Harry nem bírta elhinni, hogy ez most tényleg megtörténik. Nem tétovázva megnyitotta az ajkait a kutakodó nyelvnek, s amint a két nyelv találkozott, belenyögött a csókba. Niall ezt hallva elmosolyodott, s közelebb húzta magához a másikat. Mikor a levegőhiány véget vetett ennek, zavartan pillantottak egymás íriszeibe.
- Pontosítok. Mindent megkaptam, amit szerettem volna. 

5 megjegyzés:

  1. Nagyon várom a többi sztorid, siess nagyon a feltöltésükkel. Megelőlegezem neked ezt, ugyanis tudom, hogy sok nagyszerű írásod lesz még. ;) ---> http://inyourimaginationstories.blogspot.hu/2014/02/normal-0-21-false-false-false-hu-x-none.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, cserébe ma jövök is egyel :) Még egyszer köszönöm! :)

      Törlés
  2. Oh anyám!Hát ez iszonyat aranyos volt!*-* Érzem,hogy benned egy nagyszerű író veszett el! Folytasd amit csinálsz,nekem rohadtul tetszik:)
    (Egy rendszeres olvasóval több;))
    *Laura

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, az ilyet jól esik hallani :) Hamarosan jövök egy kis történettel, remélem az is tetszeni fog! :)

      Törlés
  3. Köszönöm! :) Hát, megkedveltem a Larry párost, így valószínűleg fogok még velük írni, így majd azt is olvashatsz :) De lesz itt minden :) Na, remélem, továbbra is velem tartasz ;)

    VálaszTörlés